Budapesti Fesztiválzenekar
HANGJEGY MŰVÉSZETI FESZTIVÁL
A koncert időtartama 110 perc, egy szünettel.

Műsor:
Joseph Haydn: 1. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:1
Wolfgang Amadeus Mozart: 10. (G-dúr) szimfónia, K. 74;
C-dúr oboaverseny, K. 314
Felix Mendelssohn-Bartholdy: 1. (C-dúr) vonósszimfónia
Richard Strauss – Kostyál Péter: Rózsalovag-szvit vonószenekarra

Szólista: Victor Aviat (oboa)
Koncertmester: Pilz János

A huszonöt éves Haydn legelső szimfóniája, a tizennégy éves Mozart egyik szimfóniazsengéje és a tizenkét éves Mendelssohn első vonósszimfóniája is hallható a BFZ Concertino sorozatának júniusi hangversenyén, bizonyítva, hogy a klasszikus zene igenis lehet fiatalos. Megszólal Mozart fuvolán ismertebb, de eredetileg oboára és zenekarra született versenyműve is a Fesztiválzenekar első oboistája, Victor Aviat szólójával, aki karmesterként is többször dolgozott már a BFZ-vel. „Nagyon érzékeny zenész, akit érdekelnek a részletek” – mondta róla Fischer Iván. A koncertet jól ismert dallamok eddig ismeretlen sorozata zárja: Richard Strauss A rózsalovag című operájának népszerű keringőmelódiái a zenekar hegedűművésze, Kostyál Péter újragondolásában kerülnek színpadra.

Bár nem Haydn írta a zenetörténet első szimfóniáit, egyedi megoldásai, összetéveszthetetlen stílusa, korszakalkotó újításai révén kiérdemelte „a szimfónia atyja” címet. 1757 körül született műve sok szempontból barokk hagyományokat követ – Bach még csak hét éve halt meg ekkor, Händel pedig még élt –; a nyitótétel olaszos energiái, a lassú tétel bája és harmóniai meglepetései, valamint a finálé fricskái azonban már egy új korszak első fecskéi.

Ugyancsak tetten érhető az olasz hatás a gyermek Mozart Itáliában született szimfóniájában. A mű talán a Mitridate, Pontus királya című opera nyitányának készült. A figyelemfelkeltő akkordokkal induló, drámát sejtető első tétel a Bevezető címet viseli. Ehhez csatlakozik szünet nélkül a trillázó madárhangokban és patakzenében gazdag, pasztorális lassú tétel, végül rövid rondó zárja a művet.

A híres oboavirtuóz, Giuseppe Ferlendis 1777 áprilisában csatlakozott a salzburgi érsek zenekarához, így szűk fél évig együtt szolgált Mozarttal. Hamar összebarátkoztak, és a jó viszonyból oboaverseny született. Az áttetsző, könnyed hangszerelésű mű megcsillogtatja az oboa játékos és éneklő oldalát is. A Papagenót előlegező első tételt és a folyékony, kromatikus áriát haydni kacagó finálé követi.

Tizenkettő–tizennégy éves korában írt tizenkét vonósszimfóniájában Mendelssohn a korai klasszikus elődök mintáját követte. Gyakorlatok, próbálkozások ezek, mégis kifinomult művek, olykor egyedi hangulattal. A vonóskarra írt sorozat első darabjában a saroktételek fényes C-dúrja között lágy a-moll lassú tétel bújik meg.

Richard Strauss több szvitet is írt A rózsalovag 1911-ben bemutatott dallamaiból, ám még így is jócskán akad olyan jól sikerült melódia az operában, amelyik egyik szimfonikus koncertdarabban sem kapott helyet. Kostyál Péter válogatása a népszerű idézetek közé beemeli ezeket a részeket is. Vonószenekarra készült hangszerelése izgalmas hangszínekkel váltja ki a fúvósszólamokat, újszerű, mégis megőriz mindent, amit a zeneszerző megálmodott.

A program/előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg.